life...

tudod, az én sorsom nem olyan mint másé. nem rosszabb az életem másénál. nem sajnáltatom magam. csak egyszerűen más okból vagyok a világon. talán sosem fogom megtudni az igazi okát, de azt tudom hogy itt vagyok Én s ott van Ő. és mi annyira hasonlítunk. s te ezt nem értheted. senki sem érti. még talán ő sem...azt, hogy az élet miért küldi Őt, hogy találkozzon velem, ha aztán nem engedi hogy itt legyen. közel. pont itt. mellettem. velem. és azt mondják nem tudod, hogy mi van a jövőben. nem is tudok mindent. de azt érzem, hogy nem lesz itt velem. vagyis talán itt lesz. de nem örökre. s ha én örökre szeretném? najó, ezt én sem gondolom komolyan. vagyis talán most igen. de tudom, hogy olyan nem létezik, hogy ''örökké". csak nincs. és végre bevallottam magamnak, hoyg szeretem...kell nekem...de sosem fogom megkapni. bár a remény örökké ottlesz bennem. a szívemben. a legmélyén. még ha nem is veszek tudomást róla. és ez ottvan a te szívedben is. talán te is együttérzel velem. a reménykedő,elveszett őrülttel. hát nem őrület az élet? a remény? totális bolondság. de mind bolondok vagyunk :)