-mit csinálsz?
-nézlek.
-miért nézel?
-mert örömöm telik benne.
-és miért?
-mert szép vagy.
-nem is.
-de. nekem igen.
-és miért tartasz szépnek?
-a szerelem szebbé teszi a dolgokat.
-szerelmes vagy? kibe?
-beléd, te butus. szeretlek.
-sosem hittem, hogy egyszer ezt mondod. én is szeretlek.:)

egyszerűen nem tudom felfogni a csökkent agyammal, hogy miért nem kérnek az emberek segítséget. ebben a világban a büszkeség lett az uralkodó? a pénz, a nagyravágyás, a büszkeség, a vagyon, a siker. hová tűnt a mosoly,vidámság,barátság,segítőkészség,vonzalom,tetszés, szerelem? mi történt az igazán fontos dolgokkal. úgy érzem már csak nekem számítanak ezek. nekem s még pár embernek. más nem kér segítséget, nem mondja hogy jó barát vagy, szeretlek, sokra tartalak, bízom benne. hová tűntek ezek a szavak? én esküszöm, nem tudom. az emberek nap mint nap változnak körülöttünk. s a vágyainkat kergetjük, de nem érted meg? nem érted, hogy nem szégyen ha nem egyedül érsz el mindent. hisz senki sincs egyedül.

és úgy érzem, egy óceán szélén állok...a kövek között egy széken, mely olykor-olykor megbillen. nem tudom eldönteni, hogy lelépjek a biztonságból, a kövek közé, vagy megvárjam, míg a szék eldől magától. addig is talán még élvezhetem a biztonságot, szárazságot. hiszen két út van...na és te tudnád melyiket válasszad?




(Own)

and i think about..

...és elgondolkodok azon, hogy mit is érzek iránta. barátság, vonzalom, netalán szerelem? nem. nemtudom. valami köztes..de hát alig ismerem.

(Own.)