A sebek újbóli felszaggatása akadályozza a várva várt gyógyulást. A rémálmok, az ébren látott szörnyűségek újra és újra sót szórtak a meghasadt lelkének sebére.
 ~~
Képtelen volt sírni - "ez a fájdalom túl nagy a könnyekhez."
~~
A fájdalom soha nem múlik el teljesen. Az ember valahogy kezeli, él tovább, de a fájdalom mindig ott van.
~~
A fájdalmat el kell használni. Ha magunkba zárjuk, soha nem fog enyhülni.
~~

“I don’t believe you!”

“I don’t believe you!”

I said this to you.

But your eyes are so honestly blue,

I want to believe you

My will-power is so huge

            But, I can’t believe you

You said thet you love me,

But now I can see

You cheated me.

You said this just from pity.

And I know this clearly.

            I can’t believe you.

I want to forget this all

The chance for this is so small

My pain is very powerful,

I remember the moments which were wonderful.

Now this moment is very painful.

            I want to forget.

“I don’t believe you!”

I repeated this again

And put the telephone off and away.

A tear rolled off my face

In my heart was an empty space.

            I will never forget.

esküszöm, különleges volt...

Megijeszt a tudat, hogy az a fiú - aki, esküszöm, különleges volt - pontosan ugyanolyanná vált, mint a többi.
Ezt sokáig nem értettem. Hogy lehetséges? hogy az a fiú, aki különb volt mint a többi, teljes mértékben megváltozott és ugyanolyan ellenséges,nagyképű és mocsok lett mint a többi. Aztán rájöttem. Nem ismertem elég jól őt. Azt hittem ő az, akihez senki nem hasonlít. Világ életemben azt vallottam hogy nincs olyan fiú aki jól néz ki, jó fej, okos és kedves. De ő mégis...mégis olyan volt. És már az elején sajnáltam, hogy egyszer el kell válnom tőle. Még akkor is ha csak barátok voltunk. Tudtam hogy pár nap és nem látom őt viszont talán soha. De később rájöttem hogy milyen. Ma már tudom, hogy ez hogy volt lehetséges. Előjött a valódi énje, aki borzalmas, mindenre képes, mégis imádni való, okos,kedves és megértő. Akit én utáltam, és mégis szerettem. Akit mai napig is utálok, de mégis szeretem, csak már nem tudom, hogyan van ez. Lehetséges utálni és szeretni valakit egyszerre?