2011. február 6., vasárnap

dreams.

Walking on a dream...
Sajnos, álmunkban sem igazságosak, csak őszinték vagyunk.

Az álmokban az a jó, hogy sohasem tudjuk, igazak-e vagy hazudnak.

A megvalósult álom épp oly kínzó lehet, mint az, amelyik soha nem válik valóra.

Csupán egyvalami választhat el az álomtól: a kudarctól való félelem.

Mi az ifjúság? Álom. Mi a szerelem? Ennek az álomnak a tartalma.

Az álmokat nem lehet kényszeríteni: jönnek, ha akarnak.

Ne felejtsd el soha az álmaidat, mert az álmokból lesz életed hajtómotorja, reggeleid tőlük kapják meg a maguk ízét és illatát.

Ha az ember megtalálja az álmát, könnyű lesz az útja. De nincs örökké tartó álom, mindegyiket újabb váltja fel, és egyiket sem szabad fogva tartani.
Just a dream...
Azért nem tudok aludni (...), mert a nappalaim annyira teli vannak álmokkal, hogy éjszakára már nem marad több hely a számukra.

Az álmok valóra is válhatnak, különben a természet nem ösztönözne bennünket arra, hogy álmodjunk.
      
Amikor az ember álmodik, tudja, hogy amit lát, az csak egy álomkép, és hogy fel kellene kelnie, de mégsem teszi.

Előfordul néha, hogy olyan elevenen élünk át mindent az álom és a valóság határán, hogy nem is tudjuk eldönteni, mi történik velünk.

Amikor feladod az álmodat, csak akkor jössz rá, hogy mennyire nehéz újrakezdeni, ezért bemeséled magadnak, hogy nem is akarod. De mindig ott lesz. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése